Szellemekkel suttogó

Végre döntöttem. Anyum megüresedett házát kicsit kipofozzuk, és eladom. Persze nem lesz könnyű, mert nem csak én vagyok örökös. Rajtam kívül még az öcsém , és a nővérem fia az aki igényt tarthat az örökségre. Az ő beleegyezésük is szükséges az eladáshoz. Az öcsémmel nincs is gond, mert tudja ,hogy nem akarok neki rosszat , és nézem az ő érdekeit is. Elfogadja azt a helyzetet ami kialakult , és megérti. A nővérem fiával, és a volt férjjel már más a helyzet:( Nagyon kiszolgáltatott , helyzetben vannak , és segítségre szorulnának. Amit én szerettem volna nekik megadni. De mint tudjuk ,segíteni csak azokon lehet aki hagyják .
Ők nem hagyják. Bármit szerettem volna velük megbeszélni, sose sikerült komoly, megfontolt, korrekt döntést hoznunk. Így nehéz bármit is csinálni, ha nem tudod a többi ember reakcióját előre.
De döntöttem. Nem állhat a ház évekig üresen. Azt csak azok tehetik meg, akiknek a pénz nem számít. Luxus egy házat üresen állni hagyni , mikor minden fillér számít. Van két gyerekem , akiket segítenem kell .
Így aztán elkezdtük a felújítást. Ha őszinte akarok lenni , váratlanul érhette rokonaimat , amikor szembesültek azzal a ténnyel ,hogy a ház szét lett bombázva. Isten látja lelkem , nem akarok se fájdalmat , se anyagi kárt okozni nekik. Szerencsétlenek nagyon . István , a fiú sajnos sérült ,és ez az utóbbi időben még jobban elhatalmasodott rajta. Talán pánik betegség , talán képzelődés ,de sajnos nagyon rossz az állapotban van. Miközben vakartam le a tapétát, az apja mesélte miket csinál mostanában az az ember akit a halott nővérem hozott a világra annak idején. Nagyon fájt!!! magamat is okolom a kialakult helyzetért. Talán én is hibás vagyok. Alig vártam , hogy magam legyek , és a bőgés , ami belülről már nagyon szorongatott végre kitörhessen.
Nehéz úgy bármit is csinálni, tervezni, ha mindenkinek jót akarsz, de tudod ,hogy lehetetlen. Megpróbálod , igyekszel.Várod , hogy alakuljon , változzon a helyzet. Szeretnéd , ha éreznék azt , hogy segíteni akarsz. Őrlődsz , mindenki számára megfelelő jó megoldást szeretnéd megtalálni. de ez ugye még kevés. Mert hiába van jó megoldás, ha a többi másképp gondolja. Ez így maga a kétségek közti gyötrődés. Maga a borzalom végig nézni egy fiatal gyerek leépülését, aki rokonom , és közel áll hozzám. Akiért ha lehet , bármit megtennék , de nem tudok.
Amikor már az ember erőn felülinek látja a helyzetét, amikor már azt hiszi kevés, és csak a csodába bízhat, akkor fordul az égiekhez.
Én is ezt tettem. Könnyeimtől nem látva, kapartam a nyavajás tapétát , és kértem. Kértem a jó Isten-t , angyalokat, halott anyámat, nővéremet, hogy segítsenek. Óvják meg a gyereket minden rossztól , és vigyázzanak rá.
Rájuk bíztam magam , és a családom . Élem az életet , csinálom a dolgom , ahogy tudom. Hiszem , hogy meghallgattak , és segítő kezeiket nyújtják felém , és minden rászoruló felé.
Ez a tudat erőt ad ,és bizonyosságot ,hogy csak jó vége lehet mindenki számára ennek a történetnek. Gyerek rendbe jön ,és a ház is el lesz adva.