Volt idő,mikor a családok össze álltak kalákába,és egymást segítve építették a fiatal pároknak a házakat. Jó nagyot,hogy már a meg nem született gyerekek családjának is legyen hol laknia. Tök jó dolog volt,akkor annak idején. Szoros volt a családi összetartozás. Egymást tudták segíteni az egy háztartásban lakók. Jobban tudtak vigyázni az unokákra a nagyszülők,még anya,és apa dolgozott. Könnyebb volt az élet a fiatalok,és az idősek számára is.
De jött a rendszer váltás. Nagyon sokan munka nélküliek lettek. A lakás építkezésre,vásárlásra fel vett hitelt nem tudták fizetni.Így nem volt más választásuk,mint családjukat hátra hagyva vagy külföldre mentek dolgozni,vagy az ország másik szegletébe. A legrosszabb ami előfordulhatott még ,hogy a bank vitt mindent,és hajléktalan lett az egész család. Nagyon durva élete lett sok szerencsétlen gyereknek, nőnek,férfinak. Napról-napra azon görcsölni,hol fogják fejüket lehajtani éjjel,és mi lesz az ennivalójuk. Fogalmam sincs,ezek a gyerekek,hogy járhattak,járhatnak iskolába:( 
Szerintem ma se jobb a helyzet. Egy munkahely se biztos. Olyan különbségek vannak bérekbe itt.Magyarországon,mintha nem is egy országról lenne szó. Ezért sokan,akik tehetik,fogják maguk,és költöznek. Vagy családostul,vagy anélkül:( Ezért aztán városok,falvak kezdenek elnéptelenedni. A nagyszülők egyre ritkábban látják gyereküket,unokájukat. Sajnos. Ahogy a nagyszülők megöregednek,és maguk mögött hagyják az életet,üresen marad az a ház,ami a generációk közös életének jelképe volt annak idején. 
Sok fiatal álmodni se mer saját lakásról,és ha végig gondoljuk a helyzetet ,felesleges is. 20- 30 évre hitelt felvenni,mikor semmi nem biztos ,nagyon merész dolog. Életen keresztül attól rettegni,hogy meddig van munkahely, mikor lesz beteg,ami miatt elmarad a törlesztéssel. Nem olcsó az albérlet. Sőt! Sokszor többet kiad az ember,mintha a sajátjáért fizetne. De mobilabb az ,aki albérletet választ. Viszi bútorát,családját,és oda megy,ahol jobban megfizetik. Nem ragad le a környezetébe épült,nagy gyárak kizsákmányoló minimál bérén dolgozó ,munka nélküliségtől rettegő ,szenvedő alanyává.