Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Maslow az okos

 

A múlt héten érdekes témánk volt az iskolában. Az önkéntes munka lényegét, szerepét próbálta Viki oktatónk nekünk elmagyarázni. Talán sikerült. Ha őszinte akarok lenni, nem könnyű ez a tanfolyam. De lehet,hogy csak én vagyok ezzel így. Az órának egyik fontos eleme volt az a piramis rendszer , amit ez az okos Maslow kitalált:)
Végig gondolva életemet nagyon hálás lehetek,hogy megadatott az amire már régóta vágytam. Mert ez elmélet nem szól másról , mint az ember igény rendszeréről. Talán egész fiatal korom óta szerettem volna jó, színvonalas, sokrétű, emberekkel kapcsolatos munkában részt venni. Nem tehettem meg. Dolgoztam , gyereket neveltem, adósságokat próbáltam eltüntetni. Még most is ott a gyárban kellene robotolnom, arról ábrándozva, hogy színházba,koncertre járok majd valamikor. A gép zajos , büdös gőzét beszívva kevés megmaradt agyamat kattogtathatnám a menekülési útvonal megtalálásán. Persze még ha ki is pattan az Isteni szikra ,akkor is ott a félelem ami belénk ivódik az évek során. A kevés, épp hogy élet elvesztése. Az emberek többsége szeretne másképp élni.Vágyik a jóra. De mint én is tettem , kínlódnak. Először a lakás, gyerekek felnevelése. Csekkek fizetése. Aztán jönnek a gyerekek , unokák finanszírozása. Nekem még nincs unokám, de a válás után sajna Otp-vel kötöttem 10 évre szóló kapcsolatot. Az a 6 év amit anyuval és a gyerekekkel közösen csináltunk végig bárhogy szerettem volna , nem a önmegvalósításról szólt. Maslow jól látta szerintem az elméleti felépítését az igényeknek. Csak ott hibázott, hogy az életben hiába van igényed bármire, ha lehetősséged , korlátaid nem engedik meg még a áhított élet elérését. Persze a tudatos célkitűzés és a kemény munka által előbb utóbb eljön a vágyott , új  élet. Én szerencsés vagyok. A sors küldött számomra egy társat, aki támogat a tanulásban , fejlődésben. Most már dolgozhatok magamon, vágyaimon. A kölcsönöm meg van még, de tudom, ha képzem magam szélesebb látókörrel , jobb munkával , vidámabb emberekkel fogok ezek után össze találkozni.

 

Pisa tesz.Tényleg butulnánk?:(



Nem is olyan rég az egyik kereskedelmi csatorna tv híradóját néztem meg , amiben egy riport a gyerekek tudás szintjének felméréséről szólt. Ez a teszt nemzetközi ,és azonos korú gyermekek iskolában szerzett tudására irányul. A tananyagból összeállított tesztek alapján értékeli ki minden nemzet felnövő új generációját. Hát őszintén szólva nem lepett meg amit hallottam. Sajnos nagyon rossz helyezést értek el a mi magyar tanulóink:( Hogy ez miért van így? Szerintem nem kell ecsetelnem. Nagyjából mindenki tudja. Sok tényező közre játszik egy nép , nemzet életében. Ami viszont meglepett, hogy a riport úgy adta le ezt az infót, mintha mindig ennyire rossz eredményeket értünk volna el ezen a teszten. Én ezt azért kétlem. Szerintem a magyar tanítási rendszer régen színvonalas volt. Követelt, de oda is figyelt a gyerekekre. A iskola padban ülők többsége figyelt, és megtanulta azt az anyagot, amit a tanár megkövetelt.Versenyeken , kiemeltem jó eredményeket értek el gyerekeink. Megelőztük tudásba, kreativitásba a nagy nagyokat!:) Büszkék voltunk gyerekeinkre ,és tudtuk,hogy még sokra vihetik. Mára ez már a múlté. Tehetünk valamit ez ellen? Lehetünk még mi az elsők között? Szerintem nagyon összetett ,és kényes ez a téma. De az esély meg van rá, hogy egyszer megint a nagyok kullogjanak mögöttünk. Csak legyen aki tesz is érte.Én bízom,hogy a magyar nem butul,hanem felébred,és elkezd tanulni. Bármit. Hisz az egész élet maga egy iskola , ahol fontos az iskolai tudás is.