Egyre többször fordul elő, ahogy hallom, hogy nem a nő marad otthon gyesen hanem az apuka. Ő vállalja a gyerekek nevelését, és a háztartás vezetését. Az anya pedig átveszi a családfenntartó szerepet, és keresi a pénzt. Talán nem is lenne ezzel semmi baj, ha működik a kapcsolat úgy ahogy egy jól , vagy átlagos házasságban működik. De! Valamelyik nap beszélgettem egy ilyen apukával,és felmerültek bennem kérdések.
Ez az apuka 3 gyerekkel volt gyesen, akikből a legkisebb autista gyanús:( Bele gondolva helyzetébe ,nem lehetett könnyű, és most sem az amit átélhet. 
Sajnos az ő kapcsolatuk tönkre ment. Jött a szokásos cécó. A gyerekeket az anyjuk kapta meg. Ami engem érdekel az csak pár kérdés.Ha évekig valaki a karrierjét építi, pénzt keres, sokat van távol , ismeri a gyerekeit? Tudja a szokásaikat? Tud rájuk figyelni úgy, hogy nem a munkájára gondol? A sikerekért dolgozó nők szerintem duplán annyi energiát fektetnek be céljaik eléréséért mint a férfiak. Valahogy még mindig nem akarják őket elfogadni a vezetés területén. Mit gondolnak éreznek ezek a gyerekek, akiket eddig apjuk látott el ? Mi az, ami miatt az anya foggal, körömmel ragaszkodik gyerekeihez, holott eddig nem érezte fontosnak, hogy velük törődjön? Helyt áll két helyen,vagy képes lemondani a karrier építésről a családi fészek melege miatt? Mennyire lesz zökkenő mentes az átállás gyerekek ,és az anya számára? Egyáltalán komolyan akarja gyerekeit? Vagy őket is arra használja, hogy bizonyítson. Bebizonyítsa,hogy csak azért is övé lesznek a gyerekek. Itt is hatalmi harcként kezeli az ügyet, és mindent elkövet ,hogy elérje célját? Tud e a két szülő olyan helyzetet teremteni válásuk után, hogy a gyerekek lelki sérülése lehető legkisebb legyen? A bíróság aki döntést hoz gyerekek , szülők sorsáról mérlegel ilyenkor? Nem értek az a autizmushoz, de úgy tudom, sok mindent nem fogad el ez ezzel a betegséggel élő ember. Milyen hatással van rá a változás? Kiszakítják megszokott , békés környezetéből , zavart ,és űrt , félelmet táplálnak belé ,aki a világot ,és az életet úgy is másképp éli meg, mint mi , egészséges emberek.
Sok gondolat motoszkál még bennem. Hosszú lenne sorolni mind azt , ami én laikus ha a bíróság helyébe lennék az apának ítélném a gyerekeket. Az anyát pedig arra kérném ,legyen belátással. Fogadja el a tényt, hogy most veszített. Ne akarjon mindenhol győzni.