Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Mit választasz?

Antidepresszánsok?! Remek megoldás a problémákra! Bár, egyszerűbb lenne beszélgetni róluk.

Csabai Márk


 

Ha rossz a kedvem



Van úgy az ember, hogy nem sikerül neki semmi. El megy mindentől a kedve. Nem akar emberekkel találkozni, beszélgetni. Magára zárná az ajtót ,és csak lenne . Nyalogatná képzelt lelki sebeit, amivel mások okoztak fájdalmat. Érzi, hogy nem jó ez így, de húzza, halassza a kilábalást ebből a magát kínzó állapotból. Miért csináljuk? Szerintem önsajnálatból. Könnyebb másokat hibáztatni sérelmeinkért, mintha magunkba keresnénk meg a hibát. Pedig mi se vagyunk tökéletesek. Mi is hibázunk. Sőt! Fájdalmat is okozunk sokszor. Ezért el kell gondolkozni, hogy a sérelmünknek van e valós alapja. Én ezt csak egyedül tudom megtenni. El vonulva az emberektől . Bele képzelve magam a másik helyzetébe. Elfogulatlanul. Mert csak így tudod kicsit is megérteni őt, aki megbántott akarva, akaratlanul. És így jöhetsz rá mi a gyenge pontod, ami miatt ezt a konfliktust sérelemként kezeled. Min kell neked változtatnod. Mert ugye nekünk is alkalmazkodnunk, fejlődnünk kell a világhoz ,és ember társainkhoz. Persze előfordul, hogy mielőtt megtennéd a magányos elemző gondolkodást le kell csillapodnod. Nekem vannak ilyen helyzeteim:) Nagyon el tud önteni a méreg:) Talán ilyenkor szenvedélyesebb vagyok a kelleténél. Hát akkor felülök a biciklire , bedugom a fülhallgatót , és tekerek. Tudom. Ezt nem épp baleset mentes megoldás. De vannak angyalaim:) Vigyáznak rám:) És azért figyelek az útra. De a jó csápolós , erőteljes zene csodákra képes. Kihozza belőled az egész negatív energiát. Lenyugtat, és elűzi az összes dühödet, mérgedet.
Ha pedig tél van ,és nincs bicikli, zenére óbégatni, otthon is lehet. Bár nem biztos ,hogy a szomszédok ezt tolerálják. És persze nem biztos az se, hogy neked ugyanerre van szükséged. Van aki kiírja magából a fájdalmat, mérget. És van aki gondolatban mondja el annak ,aki megbántotta. És talán a legjobb ha szóban megbeszéled ,és rendezitek egymással azzal a problémát, aki okozta neked.

LÓGUNK,MINT ALMA A FÁN

 

Nézem,figyelem a körülöttem élő párokat. Nagyon soknál úgy tapasztalom,hogy nem stimmel valami:( Nem akarok senkit kritizálni,meg bántani,kioktatni,mert én is ebben a cipőbe jártam nagyon sokáig. Szóval,hogy nem boldogok. Élnek közös házban,adósságban ,egyetértés nélkül. Senkinek se jó,de nem lép egyik se. Őrlik egymás idegeit, és kifogásokat találnak ki,hogy miért nem válnak el. " Még kicsi a gyerek,nagyon megviselné a válásunk." " Tudom,hogy megcsalt,de megbánta már." " Igaz,hogy iszik,de amúgy jó ember." Nehogy már neki hagyjam itt a házat! Én vettem bele mindent"

Minden kifogást meg lehet cáfolni,ha nagyon akarjuk,de akkor jönnek a többivel. Nem adják fel . Hitegetik magukat , hogy miért nem teszik meg, pedig ők is tudják,hogy az lenne az igazi megoldás a boldogság megtalálásához. Persze vannak,akik keresik a kiutat. Úgy szeretnék elérni, hogy kapcsolatból ,kapcsolatba menekülnek De itt jön a kérdés! Jó döntés ez így? Még az egyik partner okozta sérüléseket ki se heverve,másik társ igényeinek, alárendelve élni? Mert ugye ahogy az állatvilágban van domináns,és alárendelt ,nálunk is működik az erősebb egyén akarata elv. Azok az emberek akik inkább vállalják,hogy egyéniségüket,igényüket,akaratukat, feladva a másik akaratának behódolva elvesztik teljesen saját személyiségüket:( Aztán egyszer csak azon veszik észre magukat,hogy nem jó ez nekik. És duplán szar érzésük lesz. Mert a felismeréssel együtt jön a depi is.( Miért nem tudnak tovább lépni? A szakemberek szerint két ok is előfordulhat. Az egyik amikor a szülő túlzott szeretetével megfojtja gyermekét,ami álltal nem alakul ki önálló ,érett személyisége. A másik ennek pont az ellentétje.mikor a gyermek otthon nem kap érzelmi " táplálékot" ,szeretethiányos környezetben nő fel. Ezért kialakul nála,hogy szeretethiánya miatt mindig tartozni akar valakihez. Lehet ezen változtatni, sok energiával,segítséggel,és érdemes is. Azért vannak barátok,és vannak erre szakemberek. Segítséget nyújt a gyógyulásban egy jó hobbi is ,amit egyedül végezhet ,és közben fontosnak is érzi magát a gyógyulni vágyó. A gyógyulás hosszú,és nem kellemesen eltöltött idő,de megéri. Mert az út végén egy független ,erős egyéniségű,lelkileg egészséges, önmagát szerető ember néz vissza a múltbeli önmagára